|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Messze vitt a szél, felkapott, úgy sodort.
Falakat döntöttem le magam körül
cserepes koldusként, ki minden színes lomnak örül.
Szépre csiszoltam, fényesítettem fakó foncsort.
-Nem szép arc ez sem. Látom bennük:piszkos, torz, borús.
Kérkedve hímes szóval ne biztass kérdezőt...
kabátod búval-bélelt, tövis-csipkés a fejfedőd.
Távolodni látszottál, s közben rám alkonyult...
Mostohán kend a mosolyod az álarcod mögött.
Vagy előbb szakítanád benne a reményt keresztbe,
ki könnyes szemmel vár rád, s te itt hagynád epedve?...
Ne hagyj a remegő hitnek szétfagyott gyönyört,
ne adj a szívből szeretőnek meggyötört lepedőt
sem kihűlt fekhelyet, mielőtt szeretni kerestél
volna rá , kit gondolni féltél, de titkon reméltél,
Hozzád halálodig, hűséges hajnali szeretőt…
|
|
|
- december 20 2012 05:13:50
"Ne hagyj a remegő hitnek szétfagyott gyönyört,
ne adj a szívből szeretőnek meggyötört lepedőt
sem kihűlt fekhelyet, mielőtt szeretni kerestél
volna rá , kit gondolni féltél, de titkon reméltél,
Hozzád halálodig, hűséges hajnali szeretőt…"
Versed ezen sorai tetszenek a legjobban! Gyönyörűen írsz, Barny
Zsolesz |
- december 20 2012 10:59:46
Köszönöm Zsolesz az olvasásod, és a véleményednek nagyon örülök.
Üdvözöllek:B |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
