Eljöttél az éjjel, szemed ragyog fénnyel,
szívembe a nagy szerelmet, csillag szórja széjjel.
Ámor nyila eltalált, forró szenvedéllyel,
hozzád bújok – fázom – most melegíts fel!
Összebújva álmunk, angyalokról mesélt,
lelkünkben a nagy vágy, forró lángban zenélt.
Szerelmünket senki, nem szakítja szét,
mert égi jelenés, az földön nagyon szép.
Megmártóztunk szívünk, forró viharában,
elfújt már a nagy szél, szerte a világban.
Varázslatos látomásból, józanságba térek,
angyalok, s az álmom a végtelenbe vesztek…
Zsolesz25 - november 27 2012 18:33:50
Köszönöm Mária, örülök, hogy olvastad csodálatos versemet.
Zsolesz
Rezduleseim - november 27 2012 18:45:43
Ne még! Zsolesz, kérlek, álmodj még!
Ez olyan szép...
Jó volt itt.
Andi
Zsolesz25 - november 27 2012 21:52:18
Kedves Andi! Igyekszem még álmodni, remélem valósággá válik. Az a legféltettebb álmom, hogy megtalálom szépséges, szerelmes leányom, szerintem egyszerű eskűvönk lesz, csak teljesedjen be, hogy rátaláljak,,,bárcsak itt lenne velem...
Zsolesz
gufi - november 28 2012 08:01:06
Kedves Zsolesz!
Szépséges vágyaid angyalszárnyon szállanak.Meglásd! Az álmaid valósággá válnak.
üdv:gufi
szomorufuz - november 28 2012 15:47:52
Nagyon szép a versed. Gratulálok szeretettel
Szomorúfűz
