|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Köd előttünk az úton,
Sűrűn gomolyog;
Alatta a vén országút
Fáradtan kocog.
——
Eltűnik a messzeség
A ködfelhő alatt,
A Hold riadtan fürkészi
A baljós falat.
—–
Sunyi félelem lapít
Köd-lepte végzeten;
És úgy borul most ránk az ég,
Mint roppant holttetem.
——
Köd előttünk a jövő,
Fehér bottal kopog,
És máris falnák a reményt
Az éhes tegnapok.
——-
Köd-börtönben némul el
Mögöttünk mind a múlt;
Létünk ezernyi ős-oka
Tán rég a ködbe hullt.
——
Törvényhozó lett a köd,
Trónol a Föld felett;
S a dogmák csontos ködfalán
Átlátni sem lehet.
——-
Csalóka fény csillámlik,
Lidérc-utópia;
Ne higgyük, hogy a reménynek
Meg kéne halnia.
—–
Pénz-hatalom gomolyog,
Mint roppant köd-toka,
S ha egyszer el fog oszlani -
Létünknek volt oka.
|
|
|
- november 22 2012 11:16:02
Szeretettel olvastalak most is.
Zsike |
- november 22 2012 16:27:42
"S ha egyszer el fog oszlani -
Létünknek volt oka." - volt, van, lesz. Ez egészen biztos.
Jó volt olvasni versedet, Tetszik nagyon. Még akkor is, ha én úgy gondolom, nem baj, ha nem látjuk a jövőt. A ködben hasító autóban kell jól érezni magunkat. Most. |
- november 23 2012 00:00:37
Nagyon szépen köszönöm! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
