|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Üzent már az ősz
aranypárába burkolódzó hűvös hajnalon
vércsepp szirmok
muskátli könnyek közt
rejtőző sóhaját hiába kutatom
csend
végtelen
jövőt kémlelő néma félelem
mikor toppan be zord
vacogó
ködpárás derengő furcsa reggelen
hullanak majd
szótlan sárgán
barnán hűvösen
életbúcsúzó falevelek
ellejtik végső táncukat nekem
míg
szélkeringő utolsó csókjával rájuk hajol
suttogják talán
találkozunk majd újra valahol
ma még
harmat játszik tükrös fényben fűszálak hegyén
s
ha fűre lépek
borzongat a nyári játék
hintát ringató szellő hívogat
hosszú mézes napok
ölelik még vállamat
de
jaj
koppanó dió burka feketén feslőn
lábam elé gurul
itt hát a titok
szétmállik minden álmot őrző édes emlék
hinta lebeg fel-le
eggyé válik
múlt és jövendő
rövidülnek az esték
káprázat csupán
e
szitakötőszárnyas esendő jelenlét. |
|
|
- október 31 2012 19:13:50
Tetszett a versed kedves mazsu! |
- október 31 2012 19:21:08
Ez csodaszép! Szeretettel:fava |
- november 01 2012 11:15:03
Mazsukám!
Gyönyörűt írtál!
Gratulálok, ölellek: Pircsi |
- november 01 2012 19:16:25
mazsu kedves!
Igen érdekesek a soraid, bár azt gondolom, hogy az ősz is hasonlóan szélsőséges.
Grt. Sancho |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
