|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Fekete csendben vonagló árnyak,
már nem fáznak, táncot járnak.
Bús keringőt. Üres szemekben
riadtan rebben a sikoly, csak
szeretni vágynak, egy halálba intőt...
Arcokhoz emelten a kéz, dermedt félve
a hold is, fogyni vágyott hirtelen...
Teliholdkor mért tűnik el az értelem?
Fáj ez a hallgatag idő. Miért fojt a lég
száraz könnyekkel éget, a szem
kiszáradt meder, sóvár könnyfolyam...
Legalább esne, hogy ne halljam magam
a szívdobogásban, lüktető dobhártyában
szakítva át a kifeszitett hártyaideg tébolyt.
Olyan csend szűköl, amilyen már rég volt...
|
|
|
- október 16 2012 14:09:59
Érdekes a versed kedves Barna!
Pattanásig feszülnek az idegek, de valahogyan ezt olyan halkan teszik, hogy ettől érdekes - mély mondanivaló - a versed.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Nem biztos, hogy teljesen értem a versedet, de megpróbálom megérteni, meg egyébként is mindenkinek mást "mond" egy vers.
Szeretettel ölellek: Évi. |
- október 16 2012 14:37:59
Igazad van Éva, ki , hogyan értelmezi, nem is magyarázom;a lényeget elmondtad, köszönöm neked. szeretettel ölellek:B |
- október 16 2012 14:47:13
Kedves Barnaby,
nagyon kemény a versed. A sok miértre keresed a választ, de már a lemondást magad megadod:
"kiszáradt meder, sóvár könnyfolyam..."
Nagy fájdalmat érzek versedből.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
