|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Rég láttalak kedves. Esett mikor elmentél.
Nagy kék esernyőddel mint egy leszállni készülő
hőlégballon, úgy tüntél el a vizes levegőben
a csepegő fák között. Hallgattam cipőd halkuló
kopogását, néztem ahogy a szél kibontja hajad.
Már várom, hogy újra itt legyél.
Szokatlan szép szerda született, bár szürke az ég.
Nyakad hajlatáról álmodtam, szád vonaláról, orrod gömbölyű halmáról
és fölöttük ikercsillagként ragyogó szemeidről.
Az álmot a nappalomba loptam. Az ég szürkesége sem számít már.
Nem voltál mellettem, de a párnán ott volt még illatod,
fejed mélyedést nyomott bele. Ráhajtottam az arcom, mintha
a bőröd érintene. Tudom nem mentél messze.
Már várom, hogy újra itt legyél.
Jó volt az éjszaka veled, pedig csak aludtunk.
Én néha felriadtam amikor túl sok idő után vettél levegőt.
Néztelek a beszűrődő fényben, az arcodon apró fintorok futottak
bizonyára te is álmodtál. Ünnep veled minden éjjel,
akár egy Húsvét, Karácsony vagy Farsang. Vidám, meghitt, szenvedélyes.
Újra esni kezdett, te mindjárt jössz haza, nagy kék vitorláddal navigálsz,
lábad nyomán a kis tavakon apró glóriákat vet a víz.
Veszem a kalapom és eléd megyek.
- Hiányoztál. - mondtad, mikor találkoztunk. Pedig alig egy órája mentél el. |
|
|
- október 07 2012 10:51:37
Minden perc hiányt szül, amit nem a Kedvessel töltesz!
Nagyon tetszik a versed, szépen írtad!
Szeretettel gratulálok: Maria  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 19. szombat,
Vilhelmina napja van.
Holnap Friderika napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
