|
 Vendég: 40
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Bíró László:
Emberi alom
lelkemben folyton hajlanak a fák
nehezen tűrik a jaj rohanását
s amikor a sors túl erősen fáj
mindig versek után matat a száj
vad korban vagyok emberi alom
számomra csupán vágy a nyugalom
kipróbál rajtam a lét több gyalut
ahogy a lényem pusztulásba fut
hozzám a magány most is idetart
hol a bánat bolygatja az avart
s itt a kertben bármit teszek ősszel
szememen szívemen csönd a kötszer |
|
|
- szeptember 21 2012 12:26:06
Érdekesen, egyedi szavakkal szövöd a mondanivalódat, de tetszik.
Szeretettel gratulálok!
"Vad korban vagyok emberi alom
számomra csupán vágy a nyugalom
kipróbál rajtam a lét több gyalut
ahogy a lényem pusztulásba fut"
Szememen szívemen csönd a kötszer"
Nagyon egyedi, hasonlít a stílus a Magyar Barnáéhoz, aki már régen nem publikál itt. Biztosan ismered, hiszen mindig együtt tettétek fel a verseiteket!
Szeretettel gratulálok, kissé idegen nekem ez a stílus, de meg fogok vele barátkozni azt hiszem!
Szeretettel: Évi. |
- szeptember 21 2012 12:27:03
Bocsánat, nem Magyar, hanem Magyari |
- szeptember 22 2012 09:21:30
Kedves László!
Verseinkben szabadulunk meg a felgyülemlett fájdalomtól, ha verseket olvasunk, vagy ha kiírjuk magunkból talán megkönnyebbülünk.
"s amikor a sors túl erősen fáj
mindig versek után matat a száj"
Gratulálok, remek versedhez: Maria  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
