|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Remegve...
Itt ülök megszégyenülve, a könnyeim közt, remegve.
Reszket a lelkem, a kezem, hogy így szaladtál el tőlem.
Utánad futni sem tudok, karom nem ér utol.
Hiába folynak a könnyeim, egy sem hoz vissza....
Szavam hiába kiáltom az égre,
Nem hallod, csak a falak verik vissza csendben.
Nehezen veszek levegőt, nem látom a jövőt.
Úgy magamhoz ölelnélek, de csak a levegő az, mit érinthetek.
Bár hallanád elhaló hangom,
Bár meg tudnám mutatni, mennyire hiányzol.
Amikor kiszakad kicsit a lelkem,
Egy darabja mindig nálad marad, tündérem.
Nem akar nyugodni a szívem, a lelkem,
Csak zakatol, remeg... hiába minden, ezt érzem.
Utánad futnék, ha tehetném...
De hiába kiáltok, ordítok, te nem hallod még...
Sk.
Bp. 2012. VIII. |
|
|
- szeptember 07 2012 15:57:57
Fájdalmas szép szerelmes versedhez szeretettel gratulálok: Dellamama  |
- szeptember 08 2012 14:25:31
Ismerős érzés. nagyon jó, csak így tovább. Gratulálok! |
- szeptember 10 2012 14:51:43
[b]Dellamama[/b],
Köszönöm. Igen, a fájdalom volt az, mi motiválta. Plusz némi kétségbe esés, félelem. Köszönöm a kedves szavaid.
Szeretettel, Liezon
------------------------------
[b]ManoBaby,[/b]
Köszönöm szépen, jól esnek a szavaid.
Szeretettel,
Liezon |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
