|
 Vendég: 1
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
A költő isten bohóca,
Szíve felőli keze;
“Tán azt hiszed, jól csináltad
A világot,
Domine?”
———
Isten udvari bolondja,
Míg az élet elsuhant,
Énekelt és verset mondott,
Szállt a szó, zengett a lant.
——-
Hogyha Isten bosszankodott,
Fájdalmasan, komoran,
“Ne törődj a kudarcokkal,
Hallgasd a verset, Uram!”
———
A költő Isten bohóca,
A teremtés fűszere;
“Nem minden ám a hatalom,
S a gazdaság,
Domine!”
——–
Költészet a világ lelke,
Szívdobbanás, szent ütem,
Nincs teremtés, ha költészet
Nem lesz benne, Istenem.
——–
Az Élet értelme pedig
Lánggal ég a lelkeken;
Kis emberek roppant kincse:
A hatalmas Szerelem.
———
A költő Isten bohóca,
Segédkező, friss szeme,
A Költészet nem árulja
El az Embert sohase.
——
Noha egyes poézisek
Öltönyködnek, s úgy lehet,
Csócsálgatnak mindenféle
Nyelveket, meg feneket;
—–
Ám az igazi költészet
Mindig a maga ura,
Bankjegyekkel, öltönyökkel
Nem lép sose alkura.
——–
A költő Isten bohóca,
Az Úr kezében ragyog;
S mondá az Úr;
“Én is csupán
Egy vén bölcs bolond vagyok!” |
|
|
- február 21 2012 09:18:59
Az igazi költészet az bizony a maga ura, de milyen sok költőnk megalkudott ezzel a gondolattal, megrendelésre,pénzért írt, majd a kor tette őket naggyá.
Szeretettel Joli |
- február 21 2012 09:26:35
Kedves László!
Nagyon tetszett a mondanivaló! Egyetértek!
És gratulálok!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- február 22 2012 00:20:03
Nagyon szépen köszönöm! |
- február 22 2012 17:52:04
Jó volt ismét olvasni. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
