|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Régen nem láttalak,
Jutottál eszembe,
- szobámban,
papírt és tollat keresve.
Talán már nem vagy itt,
Elmentél messze.
Közben szárnyait bontogatja
Odakinn az este.
Lehet, hogy meghaltál?
Vagy messzire vitt,
A szomorú tavasz?
Megsértettelek, és
Belôled jajjdult fel
fájó, bús panasz?
Üt lelkembe szöget
Most a léha bûntudat.
Nem, soha, nem tenném,
Nyugtatom magam,
Közben odakinn már
Álmos este van.
Talán meguntál,
Gondolom szomorúan,
Valahogy elfogadnám,
De tudatom hontalan.
Hontalan, mert talajt
Nem talál már,
Mert ami talaj volt,
most ingoványos sár.
Nem nyughatom,
Mert itt a rideg éjjel,
Tûnôdöm, és piszkál
A fekélyes kényszer.
A kényszer mely már
Egyre többször lever,
És álmomban is eljô,
S a veríték kiver.
Lehet én öltelek meg?
De hisz én is teremtelek,
Értelmet nélkülöz,
mi téged holtá tesz.
Nem értem,
De talán nem is kell.
Miért kereslek, ha
Nem is létezel?
Miért teszlek azzá,
Ami te vagy?
És miért leszek olyanná,
ha messze vagy?
S mikor megszületik
Bennem a gondolat,
Hogy elmegyek,
S te itt maradsz,
Akkor miért,
Miért adsz új tavaszt?
Pisztolyt fogsz rám,
De nem húzol ravaszt.
Lassan reggel lesz,
S bámulom a falat,
Holnap újra elôttem áll,
A dicsô feladat.
S ha megfejtem a titkot,
amely boldogságot ad,
te leszel az elsô,
ki meghúzod a ravaszt. |
|
|
- február 20 2012 20:19:05
Szép, plátói, őszinte vallomás...
Maryam  |
- február 22 2012 17:58:43
Őszinte, nagyon tetszett. |
- február 24 2012 21:10:35
Köszönöm. Már régen írtam, azóta sok minden megváltozott, de most jutottam el oda, hogy nyilvánosságra hozzam életem első és utolsó versét. |
- február 26 2012 16:27:06
Remek lírai vallomásodhoz őszintén GRATULÁLOK! |
- február 26 2012 19:46:27
Köszönöm |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 20. vasárnap,
Friderika napja van.
Holnap Máté, Mirella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
