|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Háromszázhatvanöt napja múlt a csendnek és a zajnak:
Megannyi mosolya és könnye a jónak és a bajnak.
Törékeny testem roppant fogaskerék foga tépte szét;
S ezerszer fürdettem savban szívem minden kis részletét.
De mi összetört és elszakadt: meghegesztettem, újra.
Most sebhelyek a sebek, s megedződök az ólomsúlyra,
Vállam-lelkem egyre erősebb, s esetlen halandó bár:
Vassá hevít a bennem örök-épülő álmodó vár.
Három év űrt követve most őszintén mosolygok rátok,
S (ti kétkedők!) lennék boldog jövőre is – ha hagynátok. |
|
|
- január 02 2012 09:55:19
Kedves Tris,
bocsáss meg, de ez a versed a legszebb, amit olvastam Tőled. Annyira spontánul jövő érzelmek épülnek egymásra, annyira szépek a költői kifejező eszközeik, hogy én szó nélkül maradtam!. Valóban óriásként kezdted ezt az évet!
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- január 02 2012 10:49:50
Kedves Tris!
Versed igen tartalmas! A megpróbáltatások edzettebbé tesznek minden embert, s remélhetőleg a sok "kétkedő" is reményteljesebbé válik.
Örülök őszinte mosolyodnak!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- január 02 2012 12:04:11
nagyon tartalmas, szép vers.. |
- január 02 2012 12:57:46
A kétkedők által ne hagyd magad befolyásolni, legyél boldog.
Szeretettel Joli |
- január 02 2012 19:15:39
Örülök őszinte mosolyodnak,örülök megedződött lelkednek...örülök hogy magadra találtál....lágy boldog ,mert megérdemled!!!!
Szeretettel gratulálok mesterien megirt versedhez:fava
BÚÉK! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 22. kedd,
Móric napja van.
Holnap Tekla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
