|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Úgy hat rám kezednek nyugtató varázsa,
mint fonnyadt virágnak a napfény karátja,
elernyed tetőled bolyongó reményem,
s kinyílik hervadt tudatom rózsája.
Pirkad általad fáradt arcom alkonya,
mosolyra vált komorságom szomj-szobra,
átcsillan szememben tűnékeny szemérem,
szerelmünk kútja, könnycseppünk sodrása.
Hullámzik hű-szívemnek lüktető takarója,
átcsap felette vonzásodnak bűv-árja,
elmossa szenvedő gondjaim szerényen
ölelő testednek parttalan karolása.
|
|
|
- november 23 2011 21:10:17
szép, az utolsó sor különösen... |
- november 23 2011 22:53:17
Igazi szerelemmel megtelt vers!
Szeretettel:Zsike |
- november 24 2011 15:59:17
Kedves Lambrozett!
Szép szerelmes versed nekem is tetszett. Nagyon szép az első két sor hasonlata!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- november 24 2011 20:15:28
Jó kis erotikus, szerelmes vers, gratulálok: Pircsi |
- november 24 2011 22:13:28
Köszönöm szépen, hogy elolvastátok. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 21. hétfő,
Máté, Mirella napja van.
Holnap Móric napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
