|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Dal
ország
határán
néma hegyorom,
rajta csönd-torony,
benne úrn?,
sok éve várva
dalnokára.
Jön a kedves, mert
magas az orom,
s ? lent apró
pont csupán,
a n? áthajol
boltíves ablakán.
Alant a lantos
most dalba fog,
fölküldi vágyát
szép szavakba'
a magasba.
A hölgy csókját
kend?jébe rejti,
lassan kiejti,
s az hosszan hull alá,
mint alélt szirom.
Hiába,
magas a hegyorom.
A dalnok a kelmét
kezébe fogja,
rácsókol a csókra,
s új strófába kezdve
kéri epekedve
hölgye kezét.
A n? odafent
sápadtan bólint,
egyet int,
és átlép az ablakon.
Gyorsan zuhan, hiába
magas a torony.
Most a lantos arca
vált fehérre.
Vágya tárgyát
immár elérte,
lába elé hullva
a gyönyör? hulla,
s a kéz, amit kért,
most el?tte kitárva
els?, s utolsó ölelésre.
Ajánlás:
Lantos, vigyázz,
hogyan, s mit énekelsz!
Ha túl szép dalra kelsz,
úrn?d megölöd.
S az évek során
hölgyek halma
hullik alá,
mint érett alma
lábad elé,
s szeret?d mégse lesz! |
|
|
- december 13 2007 22:56:25
Kedves aquarius, tanulságos sorok, szép dallam, nekem nagyon tetszik. Egyébbként be tudod tartani? Remélem nem saját tapasztalat?
Engem már is megfogtál! Szia: Ildi  |
- december 14 2007 06:18:15
Kedves aquarius! Csodálatos ballada. Remek formai elemek és képi megjelenítése is figyelmre méltó. Jól megszerkesztett ed a drámai feszültséget is. A dallama egyszer?en elb?völi az olvasót. Megkapó a végén a tanulság verses kifejezése.
Gratulálok!
Marika |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
