|
 Vendég: 46
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Csendes házak között
Könnyező szemem fátylában
Rád tekintek sírva
Ó anyám!
Ki sosem ölelt engem
Sárkány volt,acélos
Némán suhan bennem
Harag,fájdalom
Csak nézek ki fejemből kábán
Ő volna az én anyám
Összekevert múlt,és jövő
Elfogom neked mondani!
Mi az, mi mindig felkavar
Mint egy megerőszakolt szűz
Ez mindig űz!
Isten nem fogja eltörölni vétkedet
Fejem zsibong fáradtan,
benne a múlt dolgai
Egy valami nem változik,
egy mi örök,ő az én anyám
Ki tőlem idegen
Ma sem tudja, mi van énvelem
|
|
|
- június 15 2011 22:20:31
Drága Alinda, nagyon elérzékenyültem fájdalmas versedet olvasva. nincs vigasztaló szavam, de biztos van aki szeret. mi is itt a napkorongon. Bármit írok sután hangzik, de szeretettel, meleg szívvel ölellek: Radmila |
- június 16 2011 07:09:35
Kedves Alinda!
Ha ez a vers rólad szól, akkor ez igazán szomorú.
Versed viszont nagyon jó, gratulálok!
Szeretettel: Évi. |
- június 16 2011 09:37:19
Alinda!
Hát nem is tudom, hogy mit írjak! Gyönyörűen megírtad, ítélkezni nem szabad senki felett! Azért, hogy él vagy halr -e azt tudod, vagy ismered?
Hát ez aztán nem semmi!
Puszillak, versedhez gratulálok: Pircsi |
- június 16 2011 12:30:43
Fájdalmasak ezek a sorok. Igazából nem is tudok mit mondani!
Szeretettel Piroska |
- június 16 2011 15:09:13
Elszomorít az ilyen, hisz az anyai szeretetet nem pótolja semmi.
Szeretettel Joli |
- június 17 2011 10:32:44
Kedves Alinda!
Ha ez mind Rád igaz, akkor igen nagyon sajnálom. De valószí nű, hogy nem Te vagy az egyetlen, akit az anyja elhagyott már egész pici korában, és édesnek nem is nevezhető!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
