|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Kifordult az idő arca
Mosoly erőtlen arca
Becsapott magányom kitakart
Így állok előtted védtelen
Megmenteni életem nem tudom
Sorsod vagyok
Szemünket olykor könny önti el
Lezuhanok a saját időmbe
Aléldozok
Megállok vakon
Bizonytalanság és veszedelem között
A sérüléssel mulandóak
Az ember sokszor sérül
Megmenteni életemet nem tudom
Csak sejtem ,mi az ami visszatart
Az elmúlásban |
|
|
- június 01 2011 13:08:26
Alinda!
Ha jól sejtem, még korai az elmúlásra gondolnod!
A versed azért szép, gratulálok: Pircsi |
- június 01 2011 15:11:13
Szívesen gondolok rá,az is az élethez tartozik.
De azért nem vonzódom hozzá!
Ez most így sikerült.
Jó hogy itt jártál!Köszönöm |
- június 01 2011 15:41:52
Érdekes gondolatok.
Gratulálok.
Ágota |
- június 01 2011 16:13:05
Kedves Alinda, gratulálok szép versedhez: Radmila |
- június 01 2011 19:13:11
Szép...mélységes...
Maryam |
- június 01 2011 19:36:13
Mélyen elgondolkodtettál...szeretettel:fava |
- június 01 2011 20:55:28
Tetszett elgondolkodtató versed!
Szeretettel:Geot |
- június 02 2011 06:24:39
Nagyon tetszett a versed!!!
Gratulálok!
Szeretettel:Helena |
- június 02 2011 17:37:35
Alinda Kedves!Mélységekben járó gondolatiságu versed itt marasztott. Szép, mégha kicsit szomoru is, de igaz.
Szeretettel olvastalak: Zsuzsa |
- június 06 2011 15:32:02
Köszönöm megtisztelő figyelmeteket. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
