|
 Vendég: 41
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Tetszik, ahogy a fény pislákolni kezd,
Amint ránézek, s kihuny hirtelen.
Lábam nyomán Halál kullog,
Félve néznek a népek, kiváltom az undort.
Csínján bánok én az eszetlen tettekkel,
Vigyázva várom a jelző mondatot, mellyel
Felszabadítanak az ostoba angyalok,
Kik nem tudják, valójában milyen vagyok.
Ti féléletű, szárnyas, bájos jótevők,
Tudjátok meg, mire szánt a teremtő,
Gyertek velem, hol nincs eszme se fék,
Csak a szabad Halál, ki eltapossa a gyengét.
Nem hallom hangotok, ódzkodó szavatok,
A bűnös léttől lám vissza sem tartotok,
Hát leszek a múltam ellentéte,
A züllött ember, ki minden bűnt vezérel.
Jöjj Kedves Halál, légy pártfogóm,
Engedd, had legyek eszetlen, s mohó.
Nem vagyok többé búsuló, gátlásos ember,
Nekem jutnak a felhőtlen, csapongó tettek.
|
|
|
- május 23 2011 10:49:52
Jó a versed, csak lehangoló!
Nem kéne a halállal foglalkozni!
ennek ellenére, remekül megírtad!
gratulálok: Pircsi |
- május 24 2011 19:59:17
Mélységesen komor sorok...nekem mégis jók!
Szeretettel:fava |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
