Még pár perc az indulás elött,
Nem akartam, mégis eljött.
Itt állok és beszélnék annyi mindenr?l,
Mégis némán távozom, búcsúszó nélkül.
Eljöttek az utolsó, fájdalmas percek,
Te itt maradsz, én pedig máshol leszek.
Többé nem lesz alkalmam elmondani,
Hogy egy picit mindig hozzám fogsz tartozni.
Mi voltál számomra? Nem kérdezted soha...
Csak egy álom, csak egy be nem teljesült csoda.
Egy percem maradt, aztán indulok,
Tégy hát valamit, míg itt vagyok.
Állsz és olvasod ezeket a sorokat,
Míg én szótlanul fürkészem arcodat.
Életre kelt bennem egy régi remény:
Talán most nem leszel oly' rideg, oly' kemény.
Talán most hallom utoljára hangodat,
S talán most jött el a pillanat,
Mikor nem kérdezek, s te nem felelsz,
Csak szavak nélkül magadhoz ölelsz.
