Ki vagy te, hogy szóra bírtad néma ajkam?
Egykor még felpezsdült az édes dallam,
De ma már halott a régi ének,
Veled temettem a kopott régi képet.
Elillanó pillanat varázsa,
Szemed szikrázó villanása,
Ezer éves régi álom,
Múltamat már nem találom.
denes - november 21 2007 06:06:06
Olyan volt, mint egy érzelmes pillanat szavakba szedett vallomása.
gosivali - november 21 2007 08:13:24
Nagyon szépen együtt van itt minden, ebben a versben, Maryam, s talán még több, mint néha hosszabb terjedelm? verseink...
Nagyon szépen, természetesen, minden er?ltetettség nélkül szólít meg a versed, s vele a tiszta-szép jelz?k, hasonlatok, képek...
marica - november 22 2007 16:11:35
Mayam4
Csodásan adod vissza versedben a pillanat varázsát.
Nagyon nagy hatása ven a versednek,valóban a némát is szóra bírja.
Gratulálok! nagyon tetszik4 Marika
marica - november 22 2007 16:12:28
Maryam!
Helyesbítés
Maryam - november 22 2007 20:44:07
Köszönöm szépen!
kormi37 - november 23 2007 09:58:48
Szia Maryam! Gratulálok a versedhez nagyon szépre sikerült! Gratulálok.
Szerettel: Klári
