|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
- Megfulladok!
Kiált szívem ott legbelül,
ahogy vérző önmagában elmerül.
- Ez fáj nagyon!
Sikolt minden erejével,
s melléhez kap gyöngülő kezével.
- Nem bírhatom!
Ordít mikor elzárul egy ér,
miből vöröslő vére új utakra tér.
- Oh, kínhalom!
Kap hörögve levegő után.
Erek fulladoznak szenvedő kis nyakán.
- Segíts meg oltalom!
Esdve, kérlelőn néz fölfelé,
vér buggyan szeméből sós, keserves könny helyén.
- Még hallgatom!
Suttogva önmagához ér,
figyel hogy miként csordogál a vér.
Nem szóla már.
Mellkasom, mint véres harcmező:
Küzdtene rajt szívem, önmagával ő.
2010.10.01.
|
|
|
- március 31 2011 07:35:36
Kedves Tierra, remélem átvitt értelemben kell felfogni versedet, ha nem, akkor gyógyulást kívánok, és nagyon vigyázz magadra.
Szeretettel: Radmila |
- március 31 2011 07:47:02
Kedves Tierra! Versedhez gratulálok!
Szeretettel: Évi. |
- március 31 2011 20:06:38
Félelmetes! Én is csak remélni tudom, hogy úgy van, ahogy Radmila írta Mindamellett jó lett a drámai feszültségével együtt!
Szeretettel, Zsanna |
- március 31 2011 21:18:52
Megdöbbentően jó ez a vers...köszönöm hogy olvashattam !
Szeretettel ölellek:fava |
- március 31 2011 23:18:34
Köszönöm a hozzászólásokat; a vers pedig valóban csak átvitt. Inkább érzelmi mint fizikai értelemben kell felfogni. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 23. szerda,
Tekla napja van.
Holnap Gellért napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
