|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Tested remegve ébred minden reggel,
Gyötör a kín, a hideg verejték lever.
Szíved dobbanása meg-megszakad,
Lélegzeted lassan, de végül megakad.
Mert tudod ott áll kapud előtt az egyetlen,
Ki bitorol most mindent édes lelkedben.
Vánszorogva mész, s nyújtod kezed felé,
Gyengén leborulsz erős, biztos alakja elé.
S ő óvatosan, gyengéd karjaiba véve felemel,
Szótlanul, könnyes szemekkel reá tekintel.
A lépcsőfokok halványan egymást követik,
Már csak sötét lila szobád ajtaja következik.
Egy kellemes illat csapja meg pisze orrát,
S nyakadhoz tolja bársonyos hófehér arcát.
Hiszen tudja, érezted, hogy ő jött el érted,
Pedig szavakban te ezt sohasem kérted.
Finom letett a hatalmas selyem ágyra,
Éjfekete kabátját levéve hozzád bújt
tested melegére vágyva.
Hideg puha keze végig játszik bőrödön,
S te már nem látsz túl a rózsaszín ködön.
Halk sóhaj töri meg szobás csendjét,
S ő kezedbe teszi még gyermeteg szívét.
Tudod ő az akire mindig is erősen vágytál,
S a távolságból kiutat magadnak nem hagytál.
Hiszen egy világ választ el régóta tőle,
Szemedre ezt fájón még sohasem vetette.
Aztán egy csók pihen meg ajkad dombjain,
S végig szalad kecses nyakad lágy síkjain.
Végül minden csöndes, s mozdulatlan marad,
Az álom elnyom, s ő újra melletted ragad. |
|
|
- február 09 2011 15:24:35
Kiró!
Szépet írtál, gratulálok: Pircsi |
- február 09 2011 15:28:43
Köszönöm szépen Pircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
