|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Nem árnyas ciprus, büszke rózsák
hajolnak díszes sírja fölé.
Köztemetőben hantolták el
ingyen elföldelt társak közé.
Elhadart-e pap egy gyors imát,
vagy kenet nélkül indult útra,
talán kapott egy fa névtáblát
vagy talán nem; senki sem tudja.
Nem fehér ágyban, párnák között,
szerettei körében érte
a halál; magas tűzfalakkal
három bérház hajolt fölébe.
Lebontott, mosott ház helyére
betelepült vásári standok
mögött hevenyészett magának
kidobott paplanokból vackot.
Utolsó napja jól végződött.
Hasa meleg ételtől feszült,
egy kofa ruhát hozott neki,
dohány és pálinka is került,
fagyos hidegben meleg mámor
csalt mosolyt vértelen ajkára,
ahogy felhevült, szikár teste
bebújt papundekli-vackába.
Édes álom reménye feszült
lecsukódó szemhéjain,
híven segítve ábrándozni
múltba vesző szép napjain.
Mert nem volt mindig földre sújtott,
kitaszított, mosdatlan árva;
szép felesége, két nagy fia volt
nemrég, és rendezett munkája.
Ám az érzékek csábtáncában
a nő elhajolt, kitagadta,
s lakás, rokon nem lévén, férjnek
nem maradt más, csupán az utca.
Egyik fia külföldön keres
megélhetést; álló nap lohol,
másikat elkapta, lenyelte
nagyváros bűne: drog, s alkohol.
Előbb otthonát vesztette el;
a némber érvekre nem hajlott;
bírói végzést lobogtatva
mutatott szívtelenül ajtót.
Menhely, házpincék, aluljáró
mélyén keresett megriadva
letaglózva két négyzetmétert,
hol fejét álomra hajthatja.
Sorstársak kétszer kirabolták,
vicék zavarták el, rendőrök,
lassan sehol sem kapott munkát,
alkalmi étkeken tengődött.
Koldulni is járt utcasarkra,
mélyen lehajtva a fejét,
de abbahagyta; nem bírta győzni
mardosó szégyenérzetét.
Az élet spirálján így csúszott
egyre lefelé; nihil várta,
mikor a mosott ház helyére
települő bazárt meglátta.
Nem kergették el; talált zugot,
csip-csup munkát, élelmet végre,
e lármás, életteli hely lett
szó szerint végső menedéke.
Jól végződött utolsó napja.
Alkohol nyújtott gyors vigaszt,
ölelte álom meleg karja,
hozván szerelmes, szép tavaszt,
hogy szája mosolyra húzódott.
Cigarettája kiesett,
a papundekli felparázslott,
és fellobbantak a tüzek…
|
|
|
- január 25 2011 19:54:32
Remek,gratulálok.
Ágota |
- január 25 2011 20:10:52
Meghatódva olvastam. Nagyszerű!
Szeretettel:marina |
- január 25 2011 20:26:23
Nagyon megható történet!
Sok ilyen van és senki nem törődik Velük!
Szépen megírtad!
Gratulálok: Pircsi |
- január 25 2011 21:21:39
Irénke kedves!
Megérintő, és sajnos korunknak nem egyedi esete melyről szóltál. Komoly tartalom, mondanivaló, és figyelem felkeltés rejlik versedben. Gratulálok!
Szeretettel: pipacs |
- január 25 2011 22:01:14
Nagyon jól megírt, balladaszerű fájdalmas zsánerkép!
Gratulálok!
Szeretettel, Feri  |
- január 26 2011 06:25:01
Tragikusan szép!!!
Gratulálok!
Szeretettel: Helena |
- január 26 2011 08:48:46
Döbbenetes képek.Gratulálok.
Üdv. zsuzsa |
- január 26 2011 09:52:45
Életszerű sors, jól megírva.
Szeretettel Joli |
- január 26 2011 16:22:30
Kedves Ágota, Marina, Pircsi, köszönöm szavaitokat!
Attila, rászorulnak, tudjuk. Nem mindenki kerül oda saját hibájából. Ezt viszont sokan nem tudják.
Pipacska, köszönöm!
Kedves Feri, Helena, Zsuzsa! Az eset megtörtént. Tanúja voltam...
Joli, kedves, Neked is ezt mondhatom, köszönetem mellett. Szörnyű élmény volt... |
- január 27 2011 13:30:49
Elszomorító, de ez van sajnos. |
- január 27 2011 16:04:13
Kedves heaven, köszönöm, hogy olvastad! |
- január 30 2011 05:36:50
Fantasztikusan megírt vers!
Szívemből szóltál. A variációkat a sors sorsolja szét , ha a mai országhelyzetet nézzük, rengetegen kerülhetünk ebbe a világba....
én is........ |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 20. vasárnap,
Friderika napja van.
Holnap Máté, Mirella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
