A magány az, aki akkor is veled van, mikor mindenki elhagyott.
Aki egy id? után jobb kedvre derít, ha te is akarod,
És aki a vesztedet is okozhatja, ha túl sok id?t töltesz vele,
Ezért csak óvatosan bánj vele, de szeresd is egyben.
A magány az, akit?l nagyon sok ember retteg,
Aki meggyógyítja sokadszor összetört szívedet.
És akit bizalommal ajánlhatsz másoknak is,
Ha szereted ?ket, és segíteni szeretnél nekik.
denes - november 06 2007 08:32:54
Egyet értünk, néha szüksége van az embernek a magányra, a magába fordulásra, a gondolatok rendezésére.Szép volt a versed.
encikeangel - november 06 2007 20:12:15
Gyönyörör? a versed,igazán szép.Minden elismerésem.
