A t?z, mikor parázsa vész
a láng, mikor ellobban..
miért nem vigyáztok rá jobban?
Ha lángol, hát melegít tüzével,
s nem olyan sötét vele az éjjel.
Elbomlanak a szóvirágok, s látok.
Megmaradt kevés kincsére,
parazsára vizet öntenek,
s felszáll a pára.
Ennyi talán elég is volt mára.
S holnapra, holnaputánra.
Addigra tán kih?l a kályha,
s nincs aki lássa, vagy nézze,
senki sem veszi észre,
és a pára is elbomlik egyszer..
Nem látható már többé szabad szemmel.
És gyújtóst se vág senki.
Ennyi.
denes - november 05 2007 08:39:38
Érdekes hangulatú ez a vers, enyhe kiábrándultság, lemondás és valamit?l való félelem sejlik a szavak mögött. Azért fogsz te még gyujtóst vágni.
Eva - november 05 2007 19:38:52
Nagyon tetszik.. Van benne valami elragadó, mintha nem is ebben a világban lettem volna mikor olvastam.. Sztem nagyon jó lett élveztem olvasni
