|
 Vendég: 72
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Már mindent szétégettek
az évek
minden elfakult
és semmivé lett
néha már arra ébredek
csak álom volt
csalóka képzelet
nem tudjuk újra festeni
a megfakult képeket.
Aztán rám rohan
egy őrült pillanat
semmit sem akarok
csupán a hangodat
a percet
mely hangoddal jön
és
őrületbe kerget.
Széttépnék
minden
fekete
betűkkel
írott
papírlapot
hisz milliószor
sirattam
el
az elveszett
tegnapot.
Elég halk
lélegzeted
sóhajod
az éteren át
életbe táncoltat
minden mondatod
forog a világ
bennem
új
és
új
ének fakad
minden veszni látszik
de a
hangod
nekem
örökre
megmarad!
|
|
|
- december 19 2010 19:27:13
A fájdalmas, de örökké emlékezetes elválás verse. Vannak ilyen emlékek, amelyek évtizedek után is visszatérnek... De szépen írtad meg.
 |
- december 19 2010 19:44:15
Fájdalmasan szép versedhez gratulálok: Radmila |
- december 19 2010 19:45:04
Jaj, de szép!
Gratulálok:marina |
- december 19 2010 20:29:12
mazsu kedves!
Selymesen simogattak különlegesen elhelyezett soraidban a szavak.
Csak, nem értem miért?
Grt. Sancho |
- december 20 2010 06:42:17
Szép emlékezés!
Ágota |
- december 20 2010 10:49:16
Gyönyörű, szépen felépített gondolatversedhez
szívből gratulálok!
Zsanna |
- december 20 2010 15:02:33
A hiány mély fájdalma nagyon szépen átjön zokogásszerű szaggatott soraidban.
Szeretettel, Feri |
- december 20 2010 18:41:07
Nagyon szép!!
Szeretettel:Geot |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
