|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Elmentél, de érzem, tudom,
Nem hagysz el engem sohasem.
Próbálsz távol maradni, nem hívsz,
azt hiszed így megszűnik az érzelem.
Én szintén távol tartom magam.
Nem akarom hallani hangodat.
Nem megyek hozzád, s azt hiszem,
Három hét alatt, megnyugszik szívem.
Csalóka látszat csak, hogy vége van.
Bennünk él mélyen beleégve a másik.
Nem lehet hagyni, mondani: ennyi.
Nincs már elég időnk, mindent felejteni.
Nem tudunk ellenkező irányba menni.
Lelkünk titokban a másikéra vágyik,
csak így tudnánk, együtt megpihenni.
De nyugalom-burkunkba nincs már lehetőség,
nem tudunk már oda visszamenni |
|
|
- december 16 2010 15:52:14
Sajnos igaz! Ilyen a szakítás.
Ágota |
- december 16 2010 17:27:04
Korlátok közé szorított érzelem, tulajdonképpen egy út, út a vigasztalódás és elfogadás felé...- szépen megírtad!!
Szeretettel
szí. |
- december 16 2010 17:50:32
Szép, őszinte sorok... ha dolgotok van, meg kell oldani, nem lehet elszakadni még...
Maryam |
- december 16 2010 20:37:11
Amikor kimondjuk vége, az érzelmek nem szűnnek meg azonnal. De ez jó, mert azt jelenti, hogy mindkét fél számára fontos volt a kapcsolat. Hozzájárul a megszokás is, a félelem az új keresésétől. De ha kimondtuk, hogy vége, előbb-utóbb az érzelmek is elcsitulnak.
Nagyon szépen fogalmaztad meg.
Szeretettel: Tara. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 20. vasárnap,
Friderika napja van.
Holnap Máté, Mirella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
