|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Nézzük az égi csodát,
Tüzijátéknak hívják,
Százan ó-znak, á-znak,
Csak engem mardos belülről a bánat.
Az égi csodálatos fények,
Nekem csak elmosódott lények.
Sosem sírtam annyit és úgy,
Mint itt hol szívemben féreg fúr.
Csodás lilák, pirosak, aranyak, kékek,
Ők kaptak a szerepet , de ez egy vétek.
Bennük kéne leginkább bíznom,
De tudom, hogy nem érdemes őket hívnom.
A távoli robbanások az égen,
Úgy visszhangzanak a szívem tükrében,
Mint a bizalom jégpáncéljából felolvadt folyó robajlása,
Mint a szeretet földjének megindulása. |
|
|
- október 11 2010 17:45:05
solya szépet írtál!
Gratulálok ircsi |
- október 11 2010 19:44:46
Kedves Solya!
Csodálatosak a színeid, mégis szomorúság sugárzik a versedből.
üdv:gufi |
- október 11 2010 21:53:57
Szép ez a hasonlat, tetszett
Üdv, Zsanna |
- október 12 2010 06:29:58
Szép bizony!
Ágota |
- október 12 2010 07:25:33
Elgondolkodtató a versed Solya. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 18. péntek,
Diána napja van.
Holnap Vilhelmina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
