|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
Felemészt? gondolatok égetnek sebeket újra,
Lassan elindulok véget soha tán nem ér? útra.
Nézem a képed, üveges tekintettel bambulva,
Fájdalomtól, elhalt reményekt?l megvakulva.
Lelkem elvegyül a régmúlt szép emlékekkel,
Szemeim nehéz csatát vívnak könnyeimmel.
S aztán kicsordul egy csepp, folyammá válik,
Záporuk elállíthatatlan, semmit?l nem oszlik.
Majd elterül testem a földen, összerogy mint,
Egy bábú, mi jelentéktelen, rá az élet legyint.
Csak fekszem, könnyeim ömlenek, remények,
Számomra már, csak csekélyek is ha léteznek.
Napról napra összetörök, összeállítom a képem,
Mint egy kirakó, potyognak a darabok, kértem.
Kértem két kezed, hogy segítsen felállnom végre,
De te nem tettél semmit, csak merengtél az égre.
Úgy teszel mint ha nem látnád, hogy szenvedek,
Nevetsz, ám de te is reszketsz, mikor rád nézek.
S ajkad arcomhoz érve köszönt engem, remegek,
Hebegek habogok, de megszólalok, még félek.
Elköszönsz, arcomon sugárzó az ?szinte mosoly,
Eltelnek órák, s lelkemben mély fájdalom honol.
Mióta elhagytál, rám boldogság már nem is talál,
Zokogva várom, elveszetten, mikor jön el a halál.
Megmenthetsz, megengedem, tudom megtennéd,
Félsz, mert beláttad bánod a tetted, leküzdhetnéd.
Te lennél a fény, a létem, s újra ezt mondhatnám:
'Ó, hát még is szép ez a világ!' |
|
|
- október 22 2007 10:46:30
Örültem a vers vége felé megjelen? reménysugárnak... |
- október 22 2007 16:31:50
Kivánom: Ne csak mondd, hanem kiáltsd!
"Ó hát még is szép ez a világ!" |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. június 20. szombat,
Rafael napja van.
Holnap Alajos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
