|
 Vendég: 77
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Nagyapámnak volt egy lova,
Remény volt a neve,
Apró koromban szekerén
Poroszkáltunk vele.
—–
Én simogattam a nyakát,
És ő húzott: Remény,
Húzta kocsinkat dombra fel,
El is fáradt szegény.
——-
Így húz tán még azóta is
Nap mint nap - hegyre fel,
És válaszol, még akkor is,
Ha senki sem felel.
—
A ködbe bújó távlatok
Közt rejtőző Remény
Vezet, mint meghitt gyertyaláng,
Imbolygó messzi fény. |
|
|
- szeptember 15 2010 07:38:21
Remek versedhez gratulálok!
Üdv, Feri |
- szeptember 15 2010 08:37:05
inperers!
Imádom a lovakat és ez a versed egyszerűen gyönyörű!
Fogadd szívbőljövő gratulációmat!
üdv ircsi |
- szeptember 15 2010 09:22:32
Ez valóban REMEK!
Ágota |
- szeptember 15 2010 13:42:50
nagyon tetszett, különösen az utolsó négy sor... |
- szeptember 15 2010 21:05:42
Gratulálok!!!! |
- szeptember 16 2010 00:01:29
Nagyon szépen köszönöm! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
