|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Szívizomhúr pendül, mint megfeszült zongoraideg,
Tavasznak fellege von fel könnyed páravitorlát,
Az eső lassan langyossá lesz, habár ma még hideg,
S mint megduzzadt gát, átszakad az érzést kötő korlát.
Az áradt tavaszi folyó feléleszti a tájat:
A messzi torkolatnál egy alak áll – s az én vagyok;
Köröttem megveti az ég a virágmező ágyat,
S dobban a föld lábnyomom alatt, mit a fűben hagyok.
Még reszketek: félek, az erőtlen táj összetörik,
De erőre kap, tündöklő gyönyörűn virágzik még,
Míg világnak világa a világ, nincs többé homály,
Mert szívhúr pendül, és tiszta kék, örökké kék az ég. |
|
|
- augusztus 18 2010 06:50:42
Örülök versednek! Már érezni benne a reményt, a bizakodást, a felengedést!
Tetszik a vers!  |
- augusztus 18 2010 08:43:17
szép lett.. |
- augusztus 18 2010 09:49:55
Kedves Tris!
Nagyon szépek a versedben a hasonlatok, a jelzők és a megszemélyesítések!
Nedkem is nagyon tetszik, különösen ez a sor nagyon szép:
"Köröttem megveti az ég a virágmező ágyat,.."
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 18 2010 12:41:23
Köszönöm... De mint majd a holnapi versemből kiderül, ez ennyi volt. |
- augusztus 18 2010 13:12:13
Tris!
Nagyon szép a versed, nagyon tetszett.
Kérlek, ne légy pesszimista, hogy majd a holnapi, meg ennyi volt!
Szépen alakulgassanak a dolgok, szívemből kívánom ircsi |
- augusztus 18 2010 13:15:25
Nem pesszimista vagyok, már tényleg "ennyi volt" és a vers is megvan már tegnap óta... |
- augusztus 18 2010 19:50:17
Szép versedhez szeretettel gratulálok:Geot |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 21. hétfő,
Máté, Mirella napja van.
Holnap Móric napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
