|
 Vendég: 43
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
CCCXXXV. szonett
Nem festem a pirost, s a bíbor árnyait,
Megfestette helyettem a nagy művész;
Mikor nyugtán a Nap aludni tért,
S eltűnt a horizont tengerén.
- Ha leszáll az est, s álmom éjbe vált,
Előtűnik egy arc, s szemek írisze, -
Mosoly, mely elhagyott lelkem hatja át;
Egy Angyali kép, képzeletem festménye.
Eddig hasztalan vágytam ily csodát,
Mely közelségemre, tűnt nyomtalan, -
Mint megannyi remegő délibáb.
S ha végleg, ez is csak álom marad,
- A tünemény, mely lényem vágyálmát
Festette félten rejtett képtáramba.
…Mit el nem feledhetek már soha!
20091120
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!
|
|
|
- június 23 2010 20:27:48
Gyönyörű verset írtál!
Gratulálok: Pircsi |
- június 23 2010 20:29:02
Micsoda romantika!
- A tünemény, mely lényem vágyálmát
Festette félten rejtett képtáramba.
Mint természeti szépséget mutatod be a csodát, mi veled megesett.
Ennél szebbet élő ember úgysem festhetett!
Színvonalas remek mű !
Szeretettel: szisz |
- június 23 2010 22:05:21
szép |
- június 24 2010 04:31:03
Nagyon szép!!Gratulálok!!Az utolsó előtti sorban mit jelent a félten? |
- június 24 2010 06:34:35
Ez megint gyönyörű lett Nem tudom szavakba önteni, mit érzek versed olvastán; klasszikus hatású a versed, kicsit archaikus, de annál jobb így; sőt jobb, mintha modern hangvételű lenne, mert ez illik hozzád
Üdv, Zsanna |
- június 24 2010 08:26:06
Örülök, hogy ilyen emberrel ajándékozott meg a sors.. Köszönöm, hogy vagy. |
- június 24 2010 12:57:35
Nagyon szép vers, csodás szonetteket írsz. A te verseid késztettek, hogy én is megpróbálkozzam a szonettel. Két-három hónapja még azt sem tudtam, mi az a szonett...
Szeretettel. Léna |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
