|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Kettőszáznegyvennyolc napja hull véreső az égbolt hasáról,
Hangyabolyként bolydult fel a világ alant,
Kettőszáznegyvennyolc napja pislog a föld vörös aurától,
S gyűlik bolygónk fölé a frissen ásott hant,
Míg járja a kérdés az Egyenlítőt, mint töretlen utazó:
Mitől vöröslik oly régen az ég alja?
És miközben vérző vérben ázik homok, kő, erdő, tenger, hó,
Isten éber füle a kérdést meghallja,
Majd fejét csóválva lakkozott asztala mögé veszi útját,
A szőnyegen pedig tovább bomlik a holt,
Péter tarkón lőtt teteme ontja vérét felhők szivacsán át,
S Isten bal farzsebében ott pihen a Colt.
|
|
|
- május 30 2010 12:54:40
Hát elég érdekes!
T |
- május 30 2010 15:39:48
A tartalom sokkoló, a vers viszont jó.
Üdv, Feri |
- május 30 2010 17:04:17
az emberiség - mag ilyen furcsa..
egyéni látásmód, de majdnem VALÓS! |
- május 30 2010 20:12:53
jó lett, érdekes
Szeretettel:Gizi |
- május 31 2010 16:17:07
Megdöbbentett ahogy olvastam. Az egész olyan apokaliptikus.
Az utolsó három sor meg kiváltképpen az. Számomra egy hatalmas ellentét a befejezés. Maga a tett, és a megnevezett elkövető. Isten?! Aztán mindenre számítottam csak az utolsó mondatra nem. Ahogy Hubart is írja, tényleg sokkoló.
Hozta a hangulatot, a képeket. Jó lett. Szeretettel: zsuzsu |
- május 31 2010 18:10:17
Tris!!!!!!!!!
Nagyon jó a versed, de én azt gondoltam, hogy az izlandi vulkán kitörés lesz a csattanó, Te meg a koltos Istent, meg a főbelőtt Pétert keverted bele. Őket hagyd kérlek békén, nem idevaló!
Ne haragudj! Pircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 22. kedd,
Móric napja van.
Holnap Tekla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
