|
 Vendég: 53
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Magamba zárlak
jó mélyen,
szívembe varrlak,
hogy éljen,
emléked soká.
Tudom,
sok a gond,
akár a horizont-
on kéklő,
pár méla felhő...
De a gyerek ha felnő,
akkor se lesz kevesebb,
csupán hajad őszül,
kezed lesz eresebb.
Gondjaid,
mint ruháid,
cserélődnek.
Könnyeid,
visszaperegnek...
mint mikor széthullatott,
üveggolyók után,
kutattam.
De neked
ó soha,
újat nem mutattam.
Ismertél
mint zsák a foltját,
s mint tű
varrtad el a szálakat.
Ha bánat ért,
Kiterjesztetted szárnyadat.
Tudom sokszor bántottalak,
de te mint a szél,
felkaptál és vittél,
magaddal.
A szó elszállt,
kabátodba zártad
a múltat.
Hányszor elhitetted,
hogy mint virág,
heverünk a földön,
s nem a gonosz világ,
hajt és ösztön.
Meséiden nőttem fel,
olyan vagy,
mint a tejfog,
ha elveszítenélek,
ezerszer visszasírnálak. |
|
|
- május 01 2010 21:50:59
köszönöm szépen  már egészen a szabadvers határát súrolgatja |
- május 01 2010 22:12:57
Nagyon szép,kifejező versedhez gratulálok!
Szeretettel:Vali. |
- május 01 2010 23:13:31
Szia Lumos!
Tetszett.
Grt. Sancho |
- május 02 2010 04:12:20
Tetszett,gratulálok!! |
- május 02 2010 11:28:08
köszönöm szépen |
- május 02 2010 12:53:46
Nagyon Anyás vagyok, még, ha Ő már nincs is!
A versed megfogott.
Gratulálok Lumos!
Üdv ircsi |
- május 02 2010 16:35:43
Szép vers
Üdv:Gizi |
- február 02 2016 21:57:53
Szép és érzékeny vallomás! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
