Mi vagy Te nekem?Ki nem mondhatom
Csak szavakba foglalhatom...
Te vagy a kincsem, ami már nincsen
Te vagy az álmom, s szívembe zárom.
Te vagy a felh? fenn a nyári égen
Enyhet adó a nagy melegségben.
Te vagy csillagom sötét éjszakában
Utat mutatva az élet labirintusában.
Te vagy a forrás, a színtiszta élet
Kiapadhatatlan innám a lényed.
Te vagy az éjjem,Te vagy a napom
Múltam, jelenem, jöv?m, s holnapom.
Te vagy a harmat illatos virágon
Magamba szívom gyötr? hiányod.
Te vagy a csepp, mely a tengerbe folyva
Összefonódik a mindenségbe oltva.
Te vagy a szív, mely testemben dobog
Te vagy az ész, mely elmémben forog.
Te vagy a szemem, mellyel mindenedet látom
Te vagy a vágyam, a testet öltött álom.
Te vagy képzetem, s az ihlet mellyel írok
Te vagy végzetem, éltem és a sírom.
Te vagy mindenem, mert bennem élsz
Átsz?ve életem, mely örök szenvedés.
