|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Nincsen kezem ütésre, botra, késre,
nincsen kezem a téged ölelésre.
Nincs is kezem. Az Isten sem fogad.
Hideg van itt. Valaki simogat.
*
És egyre többen nincsenek velem,
az elveszített föléli hiányom,
és elhágy engem minden szerelem
– ölembe kuporodik halálom.
*
Csak italom több, kenyerem kevesebb,
így ugyanaz, csak értelmetlenebb
a táj, a kedves, rokonom, barátom,
szeretetem és irgalmatlanságom.
|
|
|
- február 13 2010 18:06:00
József Attika Tiszta szívvel c. verse jutott most eszembe. Ugyanaz az a végső elkeseredés árad versedből. Amíg azonban valaki simogat, addig van remény is, és talpon kell maradni! Ez a versed is remekmű! Írj még sokat, ezt kívánom!
Üdv, hubart |
- február 13 2010 20:54:55
paradoxonaid az epigrammákban - mint feslő rügyek, formájuk tökéletes.. |
- február 14 2010 07:39:54
Kedves Mityka!
Nagyon jó vers.. nem tudom meghatározni, miért, csak érzem, hogy nagyon jó..
Szeretettel, bZs |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 22. kedd,
Móric napja van.
Holnap Tekla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
