|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Mire megéltél nyolcvan évet
átjár a fájdalom, csak a remény éltet,
hogy nem hiába jártad végig élted.
A mosolyok a bánatok mellett
Téged mind, mind erősebbé tettek.
Bántott a harag, a meg nem értés,
de soha nem vitt el a kísértés.
Hited mindvégig megmaradt
és elért a magány a sok év alatt.
Bár gyermekeid melletted
mégsem veled éltek,
de hidd el,
hálájuk mindig megmarad
talán kifejezni nincsenek is szavak,
de szeretnék mégis elmondani,
mennyire szeretnek, ha tudnának adni
megtennék, de Te sohse kéred.
Neked az ajándék, mi örömöt adhat
az, ha látod mosolyukat , sikerük,
és, ha néha ők is örülnek egy napnak.
Ezért most hálásan megköszönjük Néked,
hogy szeretettel töltötted az éltet,
azt, hogy adtad nekünk az egész életed,
s azt kívánjuk találd meg a végtelent,
a csendes, nyugodt, mindig boldog létet,
amire úgy vágyunk, az örök életet.
|
|
|
- február 08 2010 02:13:03
szép... |
- február 08 2010 08:26:10
Kedves Mária!
Nagyon szép Édesanyádhoz szóló versed.
Legtöbben így vagyunk az édesanyánkkal: "bár gyermekeid melletted mégsem veled éltek......". Ebben a mondatban nagy igazság rejlik.
Az elején talán egy "s" kötőszót javasolnék, az első mondatban:
"Mire megéltél nyolcvan évet
átjár a fájdalom, s csak a remény éltet,
hogy nem hiába jártad végig élted.
Így az "s" betűvel olvasva különválik a fájdalom és a remény.
Bár átjárja a fájdalom testét, a remény mégis élteti, hogy nem hiába járta végig éltét".
Ettől az egy s betűtől eltekintve nincs más megyjegyzésem. Nagyon szép, valóságos gondolatok, hiszen majdnem mindenkire ráillik.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- február 08 2010 18:34:43
A szeretet és a hála szép sorait olvastam. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
