|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Átpréselem magam,
Innen való nem szabadul!
Járatokban kúszó féregként
Tekergek, míg jő az ébrenlét.
S mire kér teszem, csak hanyagul,
Neki nem állom szavam.
Fakó hajnalokig
Várok éles hópihét,
Ablakomra elfagyott jégvirágot
S jégmadarat röppenni látni vágyok.
Rég múlt nyaram telét
Őszi mécses olvasztja el csonkig.
Tükörből nézlek,
Elvált hitvesként
S hogy ott vagyok, nem is sejted,
Csak ablakodon beásító hajnal csenget,
Pillantása nem ereszt s most két szemként
Agyadba, vénáidba vérzek.
Első a félhomály,
Testmeleg levegő
S holt fák holt ágai roskadnak
Vállamra gondként, horpadnak
Agyamba, mellyel Ő
Nem látja, hogy a dús erdő kopár.
Második a monokróm,
A szép valóság hologramja
Nektek pille a mező fölött,
Nekem hurok, melyet nyakad köré kötött
Az élet monogramja
Mely keserű, de nélküle csak Sodródom.
Harmadik az éjszaka,
Fába préselt bagoly-pillantás,
Búgó este szárnya többé nem libben.
Mélybe zuhant minden, miben hittem,
A villámszerű vakuvillanás
S a Méla Undor, kinek mérgezett rég ajka.
Tört tükörbe nézel,
Újdonsült menyasszonyként.
S hogy te is látsz, nem sejtem.
Csak az ablak ereszti be a hajnalt csendben.
Szemeid dobnak el porszemként
S most agyamba, vénáimba vérzel.
Szépia árnyalatú hajnaloktól,
Csillagokig várt rám a tél.
Küszöbére léptem
S ott megfagyva, de boldogan éltem.
Jégmadárként szállt rám a szél,
De most mécsesem táplálom az alkonyokból.
Préseld, lökd és taszítsd át
Gyönge, töretlen tested
A szűk álmok mezsgyéjén.
Csússz mennybe az ég kékjén,
Hol álmaidat fested
S elméden bábokat fény hasít át. |
|
|
- december 22 2009 19:11:22
Húh, ez megfogott!  Jampa |
- december 22 2009 20:34:14
Ez volt a cél! 
Nagyon köszönöm! |
- december 23 2009 10:25:58
különös képek...nagyon magával vitt, tetszett |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
