|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Mint sötét tintába mártott megannyi kín,
Úgy fut az éjpalástba egy pár rozsdás sín;
Kezdet, végcél nélkül tétován és vakon,
Mint kivájt szemű légy átlátszó ablakon,
Merre tovább? Nem lát irányadó irányt,
Lába nem tapod ismert ösvényt, csak talányt,
Kérdések labirintját válaszok nélkül,
S ettől tán megijed, sietve, menekül,
De nincs hová, nem lát, és nincs reménysugár,
Aztán megnyugszik, hogy rá csak a halál vár,
Többé nem fut, lefekszik, jó helyet talált,
Ahonnan várhatja a légycsapóhalált.
Szemem kivájtam, vakon botladozgatok,
Életem átlátszó üvegén kódorgok,
Mint sötét tintába mártott megannyi kín,
Úgy fut az éjpalástba egy pár rozsdás sín;
Elszakadt az utolsó hajszálnyi fonat,
De hol késik már az az átkozott vonat...? |
|
|
- december 11 2009 20:31:29
Jön már a felmentő, pöfög jó kedéllyel
rakja benn a fűtő tüzes szenvedéllyel.
Nehéz a szívlapát, égető hő perzsel
ki-kinéz a fűtő elvakított szemmel.
Nem lát meg ő senkit, izmos teste izzad
ördögnek látszik tán, szénporos koromban
De nem ő a hibás, és nem a sötétség
Erre tart a sínpár. Állj félre, szegénykém! |
- december 13 2009 22:30:12
Köszönöm szépen!
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 21. hétfő,
Máté, Mirella napja van.
Holnap Móric napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
