Sötét viharos az ég,
odakinn a csend fogad.
Kin ülök egy padon,
s a halálon gondolkodom...
Fájdalmas?
Van-e élet utána?
A lélek tovább él,
a test nyugovóra tér!
S kinek nincs lelke,
annak elkárhozik mindene?
KI Istenben hisz,
már bizton tér nyugovóra?
Sorsa minden embernek,
hogy egyszer meghaljon?
S ha sorsa...és
akkor el is kell fogadnia?
Hiszek Istenben,
de a halálban...NEM!
Sorsom tényleg az lenne,
hogy egyszer leeresszenek a föld mélyére?
arkangyalka21
Kelt.: 2005.12.22
Közelgő Halottak napjára...írtam le e régi versemet...
