|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Közeledik az év alja,
Sötét alkonyt felhő nyalja,
A délutánt est aszalja,
Fényt a sötét lopja, csalja.
Szigorodik az ég alja,
Éltünket az idő falja,
Dalunkat a szél szavalja,
A szívünket Isten hallja.
Ősz telünk a vén emigráns,
Mint bujdosó öreg infáns,
Haza készül újra egyre,
Havat hozni minden hegyre.
Körülvettek kopár falak,
Felneveltek régi nyarak,
Éltetnek a nyájas esték,
Hit, szerelem, kötelesség.
Mint üstökös néma éjbe,
Zuhanunk a komor télbe,
A világot hó takarja,
De szerelmünk Isten karja.
Száll a madár jeges ágra,
Álmot hozunk napvilágra,
S ha álom a jövő ára,
Holtan sem hagyjuk magára.
Anyánk csókja nem hiába
Bocsátott el a világba,
Múltunk is por, jövőnk is por,
Most azonban: rajtunk a sor… |
|
|
- október 01 2009 09:16:08
Nagyon szép, kedves László!
Következetes voltál a rímelésben és a szótagolásban. Szépek a hasonlatok és a megszemélyesítések is, és ritmusos maga a vers.
Jó volt olvasni!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- október 02 2009 13:45:44
Kedves László! Versed nagyon megragadott, különösen a zeneisége Szeretettel gratulálok! bZs |
- október 05 2009 06:38:09
Nagyon szépen köszönöm! |
- október 06 2009 08:10:31
Gratulálok. Engem is elvarázsolt. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
