|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Várakozva sétálok a parton.
Este csodákat mesél a Balatonparti-sétány,
rezg? nyárfalevélen susogó szél a nyitány.
Mikor a fürd?zés véget ér,
egy utolsó csobbanás cseng finálét
és csend simul a zöld föveny közé.
Én is belebújok némán,
szememben él a délutáni szivárvány,
a h?ség pajkos zivatarában,
mellyel összekacsintott a Nap,
a lubickoló sok gyerek megállt, nem rohant,
kórusban kiabálva az égre nézett:
Anyuuu! látod azt a csodaszépet?
A közelmúltba, beleremegett az est,
irigylett a nyitányt fúvó szél.
Felhorkanva gyorsabb szárnyra kél,
hátára kap egy sötét felh?t,
a Napkorong elé dobja ?t
és gúnyosan felkavarja a csendet.
Nem láthatom a sokszor csodált képet,
ahogy a Badacsony s Szent György-hegy között
miel?tt minden este elköszön
fénykaja mint szerelmét öleli át
a vén Gulács-hegy derekát,
közben vállán keresztül dobja át
végtelen hosszú aranyhaját
a Balaton vizén, hidat sz? a rezg? hullámokkal,
de úgy: mintha szerelmét kísérné rajt nyomban
egy éjszakai nászra,
az összes bánatot átmászva,
hogy még csodásabb legyen
a nyári est.
E helyett:
szürke-kékfelh?vel körbe font
sötétbíbor-égbolt
tükröz némi világos szint a tó fölé.
Ez lett a festett est csodája, most épp
egy cikázó fényvonal,
repeszt? csattanása! Egy fa belehal,
szinte kettérepeszti a követ,
mely büszkén t?ri, ahogy a tajtékzó hullám nyalja,
közben maga alá kavarja, és lazán odább tolja.
Én is megremegek, felállok,
testem megd?l, úgy vánszorgok
a sötét ég alatt. A szél arcomba csap
milliónyi égi könnyet,
én is sírok néhány csöppet
és együtt ziháljuk az estzenét,
mert a vihar eldugta a csodás naplementét.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 19. szombat,
Vilhelmina napja van.
Holnap Friderika napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
