|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Ó, kedvesem, te örökifjú, mint az élet,
a női nemnél fellobog eredben véred.
Érzem, annyira ver a szívem ottan belül,
ha megölelsz, kínzó vágyam, mint a tűz hevül.
De mégsem bánom ezt, az érzelem csak fusson,
erős karod ölel, legalább ez lesz jussom.
Gyűlöllek, de mégis nyögve, egyre kívánlak,
futottam előled, de most mégis bevárlak.
Ami hozzád köt, mindezt most már csak megvetem,
nem áldozom fel érted az egész életem.
Remeg lelked, szeretnéd tudni, mi jöhet még?
A hallgatag selyemgubó levedli leplét.
Életre kel, mint Főnix a gyönyörű lepke,
hogy szívedet sorvasztó forróság gyötörje.
Az őrületben előtted nevem lebegne,
szívedbe ég, száll veled örök végtelenbe.
|
|
|
- augusztus 15 2009 16:23:31
Csaponganak az érzelmek, gyűlölöm és szeretem, vonzás-taszítás, ettől jó.
Maryam |
- augusztus 16 2009 08:00:10
Lelkünkben örök ifjúk maradunk.
Gratulálok versedhez.
Szeretettel Joli |
- augusztus 18 2009 04:07:24
Kedves Sólyomlány!
Igazán szép, érzelem- dús verset írtál , nekem nagyon tetszik.
Szeretettel gratulálok::nagygabi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 21. hétfő,
Máté, Mirella napja van.
Holnap Móric napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
