|
 Vendég: 48
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Az elhagyott szerelem, mély fájdalmat okoz.
A lelkünk sír csendben s hagy kivül-belül mély nyomot.
De kinek esze van, lépked tovább...
Feláll,fogószkodik azért mert életében biztosan...
Egy új ajtóra talál,
S kopogtass csak rajta...nyitásra vár.
-------------------------------------------------------
Elmentem, késő vágyam hurcolt ismeretlen felé.
A szélnek éneke hallatszott,hallkan
Fiatal voltam, levert a gond
Holdnak egyik csücske a Fenyőfán fészket rakott
S az Éj, magára húzta a menyboltot.
Ismeretlen utakon járva, eltévedt árnyék voltam.
Megtermékenyített fekete gondolataim
Estek kövekben szorosan,
Nyitott szemeim a szakadékot figyelték
Belőlük a hullámzó nádast...ott, a bal szemem sirt még.
S a szívem nekem oly puszta,
Hajitsam le magamat...mi haszna?
Oly tudatlan mint szopós gyermek, vagy holdból kiesett
Bár mérget,keserűt ittam,
A szerelemtől az Ember,könnyen nem hal meg.
Ma visszagondolva, de nyers volt végzetem.
Nekünk sok eszünk nem volt,szerelemnek ház sem
Törékeny,összetört üvegszilánk...sebet okoz,
Ha átal gondolom Nyugat hanyatlása gonosz...
Mert szellemként elrabolt, elragadott.
|
|
|
- június 17 2009 21:28:41
Egy szerelemtől megfosztott életed írtál itt le, sajnálom azt akinek ettől az érzéstől megfosztva kell élnie.
Szeretettel Joli |
- június 17 2009 21:45:28
Milyen megható fájdalom!...Pedig szerelem nélkül, nem ér semmit az élet!...Szeretettel: Lyza |
- június 18 2009 17:38:44
Kedves Elemér!
Ez nagyon szomorú, most már valami vidámabbat.
Nagyon szerettem a pipacsos korszkodat,
Azért versed most is redkívüli lett.
üdv.gufi |
- június 29 2009 15:32:51
Nagyon érdekes, mélységesen szomorú vers. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 18. péntek,
Diána napja van.
Holnap Vilhelmina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
