|
 Vendég: 41
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Kopott, szürke képekben,
a mindennapi életben,
se öröm, se szeretet,
elvették ezt a keveset.
Az emberek elrejtették,
önmagukba eltemették.
A csalódás nem kellett már,
könnyebb volt a magány.
A legenda még tovább élt,
amit egykor néhány ?s regélt.
A helyr?l hol csak jó létezett,
erre mindenki emlékezett.
Ha tovább nem bírod,
és megásatod a sírod.
Kiderül valóság, vagy képzelet,
talán te magad megnézheted.
A hosszú feketeség után,
rád egy színes új világ vár.
Lakik ott mindenféle lény,
kicsi, nagy, félénk, szerény.
Izg?- mozgó kavalkád,
szem azon át nem lát.
A tájra hirtelen csend ül,
a távolban valahol halk énekszó zendül.
Sétálsz az ösvényen,
látsz pár szitaköt?t röptében.
Jól érzed ott magad,
nem tudod hol vagy, a föld fölött vagy alatt.
A kunyhód mellett folyik a patak,
benne ficánkoló apró halak.
Nyugalom, mit remélni sem mertél,
egy sokkal jobb helyre csöppentél.
Néha úgy érezted ismer?s talán,
s ott a f?ben fekve eszedbe jut már.
Rájöttél mikor valaki elbambul,
egy pillanatra átlát a szivárványra túl. |
|
|
- augusztus 17 2007 13:53:19
Jó kis ritmusos vers volt, képzelet szárnyalt és vitte magával az olvasót. |
- augusztus 17 2007 23:16:26
Perg?, és eseménydús, igazán jó vers volt!Jó volt olvasni:Szeretettel:Kriszti |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
