|
 Vendég: 35
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Érdekes k? voltam
mit az élet
eléd dobott,
tenyeredbe vágytam,
kíváncsiságod
felkapott,
s éreztem
rám záródó
ujjaid hegyén,
szíved dobogását
b?röd
párás melegén.
Átjárta pórusaim
tested illata,
lett a pillanat
forró nyári éjszaka,
s én a k?
megremegtem
sosem volt szívem
lüktetni véltem,
nyílni vágytam
akár a tulipán
kinek fény ragyog
zárt bimbóján,
kit nem rég
még a fagy
dere,
szorított
mint óriás kezer30;
De hirtelen
zuhanni kezdtem
illatot, meleget
már nem
éreztem,
becsapódva
a valóság
vastalajába,
fájdalom pattant
a lelkem
bús szikrája.
Már nem hallottam
lépted távolodó
zaját,
k?b?l
k? lettem,
ki deres
felszínébe
zárta,
tested
melegét, s illatát. |
|
|
- augusztus 07 2007 05:31:35
Ez nagyon szépre sikeredett janus,költ?i hasonlatok remekeit olvashattam versedben. |
- augusztus 07 2007 18:38:06
Húúúúúúú...ez a k? metafora nagyon különleges ízt adott a versednek, a szavaid sem megszokottak, az egész nagyon szép.
Maryam |
- augusztus 07 2007 21:24:07
Sziasztok!
Köszönöm, nagyon a hozzászólásokat!
Janus |
- augusztus 07 2007 22:40:36
Szép hasonlatod a k?vel,
De nem lehet, hogy "nem létez?" szíved, mégis újra lüktet?
Ha ezt ilyen szépen leírtad,
Valami azért történt mégis csak! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
