Búcsúzok t?led drága szerelmem,
nem hallhatom hangod t?bbet az életben!
Nem láthatom szép mosolygos arcod,
nem lehetek többet a szeret? párod!
Csak egy mese volt minden, gyönyör? pillanat,
szerettem volna ha valóság marad!
Minden elmúlt hirtelen, zord lett a világ,
nehéz az élet, hogy nem vagy nekem már!
Rám szakadt a siri csend,
csak a magány maradt itt nekem!
Szivem még a romok alatt hever,
s úgy érzem megszakad ebben az életben!
De remélem Te megleled igaz boldogságod,
remélem a nagy világban megtalálod!
Szivb?l szeretném, ha nagyon boldog lennél,
hisz mosolygos arcod , igaz boldogságot remél!
denes - augusztus 02 2007 16:36:02
Szép volt nem csak a vers, hanem az önfeláldozásod, hogy még ilyenkor is a másik boldogságát kívánod.
vikike - augusztus 02 2007 17:18:40
Szép vers, nekem is tetszik!Egyre vigyázz: el kell tudnunk engedni a másikat, ha már nem szeret! Figyelj oda magadra, a saját boldogságodra is, és ha már felépültél a szakításból, szeress újra-mást, mert szerelem nélkül az élet mit sem ér.
