Napkorong

Háború dúl a kóbor lelkekben
felhõk vonulnak a világkeresésben
elfáradt az ember, arcát mossa
vihar cseppje, szívét marja
bûnök terhe, nyugalomra sosem lel,
kiben tanyát ver a kétely.
Elégedetlen szelet kavar
keserûn sóhajt a zûrzavar.
Forr az ellentét dala,
haldoklik a szeretet szava,
vergõdõ elme csapong: torz vagy ál?
az idõ kacagva száguld, nem áll,
messze sodorja a kirótt ösvény,
mely rögökben gazdag,
ámde örömökben fösvény.

Töröld le a küzdés könnyét,
vedd öledbe az élet könyvét,
melyet álságos kezek róttak
és hosszú évezredek óvtak.
Hittel olvasd a sorokat
mely nemzedékeket, korokat
tanított békességben élni,
nem pusztán szemeddel nézni,
hanem értelmeddel látni,
hogy a világ képes jobbá válni.
Fogadd békéjét szívedbe,
napod a szebb jövõt hirdesse.

Mi Atyánk, engedd, hogy
a lelkekre béke szálljon,
élõ s halott egyformán
megnyugvást találjon.
Tárd óvó kezed egünk fölé,
uralkodjon szeretet örökké. Ámen.

Hozzászólások

reitinger jolan - november 16 2008 17:22:02
Tudod, kedves Art! versed olvasás kapcsán az jutott az eszembe, az emberiséget, mint egy rossz gyereket felkapnám és megráznám, hogy vedd már észre, hogy nekünk ez nem jó.
És akkor... talán elõjönnének az érdeknélküli kapcsolatok, a szeretet, a megértés, az odafigyelés, stb.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel Joli

sziszifusz - november 16 2008 17:48:54
Nagyon tetszett a versed!
Szebbnél-szebb megfogalmazások a szeretetrõl, békérõl, és az odavezetõ egyik lehetséges útról.
Jó a ritmisa, ezért kellemes olvasni.
Hívõknek, és nem hívõknek egyaránt.

Szeretettel: sziszifusz

tenger - november 16 2008 19:02:05
Nagyon tetszik a versed, többször is elolvastam! Gratula! Szilárd

genezisz - november 16 2008 21:38:46
Szia!
Bingó!
Fog a tollad,vág az eszed.
Hiányoltunk! Most örülünk!
szeretettel: gen

) .