|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,231
|
|
1.
Testem az üres pusztaság,
Rajta akad vetni s aratni.
Terméktelen sóvirágos ugaron
Tar mellett kalászt is látni maradni.
A szellõ szava lágyan ringatja
A tájat s az én ábrándjaim.
Viharos kedvében túr hajamba,
Felbolygatja érdes gondolataim.
2.
Adnám a testem egy körte fának,
Hadd dédelgessem a termésem a mának.
S megkóstolhatja az éhes vándor,
Ha kíváncsi rám a bátor.
Zamatos gyümölcsöm,
Kinek hogy ízlelve.
Kesernyés fanyar, édes gyönyör,
Ellenség avagy barát aki tépdeste.
3.
Oly szomorú lelkem, tessék barátom
Egy tóparti öreg fûzfába zárom.
Vaskos törzse kecses,
Tudják értékelni az emberek?
Az õsz a lombját tépázza
A tél faggyal gyalázza
De a tavaszban olyan fess
Nyáron hûs árnyékot fest.
4.
Korhadt öreg fatörzs
Vesztegel a Dunán.
Vén dió faként
Egyedül nehéz a vitám.
Fakult hegy bércek
Telne így az idõ.
Takarja be testem
Az erdõ és a mezõ.
5.
Koldus botom az idõ,
Lelkem egy kicsi cipõ.
Magam, az életem fala
A próbák rabja.
S kenyerem amit vetettem
Az létezésem földjén,
Minden egyes koporsószegem
Egy-egy bûné.
6.
S a szilva fámat
Csapkodják a gyerekek.
Zamatos csonthéjasáért
Saját gyomruk is remeg.
S szívem egy rózsába zárva,
Gyökerei a mélybe vágva.
Kérem hû kedves,
Virágjaiból ne metsszen le, egyet se.
7.
Régi romos viskó.
Lantom bent pihen.
Lógat a lába,
A szél is pihen.
A vaskos falak
Rémülten járnak.
Búcsút, könnyet
Intenek az elmúlásnak.
8.
Magas eperfa, legyek te
Hisz árva termet vagy te.
Õszülés jelét magaddal hordod
Termésed még mindig bódult.
Lehetnék én vándor madár
Galamb vagyok, de kár.
A szélsõséges idõ
Ide oda cibál. |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. november 15. vasárnap,
Albert, Lipót napja van.
Holnap Ödön napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
