|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
Hervad a halál fa
Vad gondolatok, vágyak szaggatják szét fejemet.
Az agysejtjeim körben ülve, rombolják az eszemet.
Nem kímélve játszanak érzéseim vad húrjain.
Esztelen dalt dúdolnak fejemben az agysejtjeim.
Mérhetetlen rombolást visznek végbe fejemben.
Érthetetlen gondolatsort, mondatnak el velem.
A sírás környékez, fájdalommal vértezve,
Nyugvást nem találok érzem már, csak lenn a mélybe.
Fekete könnyeimmel küszködve t?röm az ostromot.
Fekete gondolatok vad viharában várom a holnapot.
Jelenembe nézek, s látom önmagam vad, torz énjét.
Jöv?mbe el?re pillantva keresem mindenre a gyógyírt: a reményt.
De mivel nyugodalmam nincs se most s talán soha nem is lesz.
Visszafelé fordítom fejem, és régmúltamba tekintek.
Múltamba tekintek, de ott rám már senki sem tekint.
Sötét fekete varjak isszák, romlott fekete könnyeim.
Kutyák hada állja utam, és vadul csaholnak, kergetnek.
Nézem ?ket és látom magam bennük: feln?ttnek.
Folyik a vérem, állatok isszák b?nös, vad véremet.
Bárcsak kiszívnák szívemb?l is a mély sebeket.
Bárcsak letéphetném magamról, ezt a b?nös, vad ruhát.
S alant lév? új lényem tiszta fényét mutogathatnám.
Az élet ostoba, vad, álmodozó labirintusai között,
Az útveszt?k tengerében a remény, még rám köszönt.
Ekkor örülök néha én is egy kicsit,
S érzem azt, az életemnek van értelme egy picit.
Nem tudom mi vár rám, még ebben az életben.
Nem tudom, hihetek-e még a végzetben.
De most nyugodtan, békében, higgadtan írva e vers sorait.
Érzem, lassan virágok lepik el szívem led?lt romjait.
A romok, mely a magány, bánat, hiány s fájdalom.
Lassan eltörpülnek bennem. Most boldog vagyok s ezt vállalom.
Virágba borul lassan szívem kietlen sivataga, lelkem rideg magánya.
S érzem szívem romjai közt, már hervad a halálfa.
2007. március 27. |
|
|
- július 30 2007 10:51:46
Szép és érdekes volt ez a múltba tekintés és visszatérés és örülök neki, ha már hervad az a halálfa. |
- július 30 2007 11:39:12
Éljen a fetámadás,éljen az élethez való visszatérés!Ezt éreztem versedet olvasva.Most jöjjön a remény mellé a tett.Gyújtsunk egy nagy tüzet,dobjuk rá a magányt,bánatot,hiányt,fájdalmat,nem elég ha ezek elktörpülnek mert a legkisebb alkalommal ujraélednek és mint az él?sköd? ismét rombolják lelkünket.Persze az a t? csak képzeletbeli legyen vagy akár egy nyári esti tábort?z barátokk társaságában a csillagos ég alatt.
Aztán számbavenni a lehet?ségeket és cselekedni,lépésr?l lépésre!Kívánom,hogy így legyen!Szeretettel S.Katalin |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
