Egy fekete-fehér világba
kerültem,
mert kimosták a gyerekérzés
színeit.
Rám raktak egy paplant a forró
nyáridõn,
és ezt lerúgni magamról még
nem tudom!
Egy néma világba löktek
a hangok,
mert már nem hallom az õszinte
nevetést.
A fülhallgatóm is csak egyféle zenét
játszik,
egy hazug röhögés visszhangzik
hangosan!
Egy lemerevedett világba
húztak be,
mert fáj felemelkedni és
továbblépni.
Emlékek kötöznek szorosan a
múlthoz,
A kötelet elszakítani
nem tudom!
Egy érzéketlen világból már
kidobtak,
ahol csak láttam, hallottam és
futottam.
Színeimet, a hangokat és a
nyarat,
azóta is szelek röptetik
el-vissza...!
