|
 Vendég: 40
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,231
|
|
Megannyi álmatlan éjszaka,
S átvirrasztott óráknak hada,
Lelkem testemmel vívódva,
Vágyott már a tüzes pokolba.
Vagy testem épp szerelemtõl égett
Mert hagytam, s a szó megigézett,
Hamis vallomások ideje,
Az éjbe szállt szavak ereje,
Sok üresen kongó vágy
És megannyi gyûrött ágy,
Lelkem csalfa árnyaknak örült,
Végül mind kifolytak kezeim közül,
Mint az órán lepergõ homokszem
Belekapaszkodni nem tudtam sohasem.
2008. október 02. |
|
|
- október 02 2008 22:20:11
Ez a vers nagyon szép és megható. Jól megfogalmaztad a dolgokat |
- október 03 2008 05:01:31
Szépen írtál az érzéseidrõl,tetszett. |
- október 03 2008 09:17:22
Köszönöm Nektek és köszönöm, hogy ilyen remek társaságban lehetek  |
- október 03 2008 10:51:11
Remélem, hogy a múlt árnyai eltûnnek, és új nap virrad, ami megédesíti majd mindennapjaidat. Õszinte önvallomást olvastam.
Maryam |
- október 03 2008 12:21:56
Valahol önvallomás, valahol a csalódásokkal szembeni tehetetlenség érzése.
Köszönöm |
- október 03 2008 15:49:09
Néha kell önvizsgálat, hogy miért, miképp történtek a dolgok és helyre kell tenni magunkban. Talán ez az estéd errõl szólt.
Igen, néha a tüzes pokolba kívánjuk az egészet, csak az a jó mikor felkel a Nap, utána másként látjuk az egész világot.
Szeretettel Joli |
- október 12 2008 19:53:34
Köszönöm Nektek! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. november 16. hétfő,
Ödön napja van.
Holnap Hortenzia, Gergő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
